SZOLJON

16.szomorú nő.-Nem az anyádhoz mész feleségűl,el kell felejteni !Mit javasolnál másoknak ,ha ilyen problémával fordúlnának hozzád?Ne csodálkozz ha a leendőbelid a Tv-ét nézi a szomorú arcod helyett.Saját lábad van állj meg rajta.A párodnak meg az a dolga a munka mellett,hogy mindenben melletted legyen.Ha kényelmes és pipogya=le is út fel is út.Nem elég beszélni róla,tennie is kell,ha egy ilyen "frankó" adottságú nőt meg akar tartani magának.Minden jó lap nálad van mint a kártyában. Csak ki kell teriteni!

Csak a töltött káposzta jó többször melegitve.Egy párkapcsolat sosem !

az jó dolog ha felmerül benned a kérdés,hogy hol rontottam el!!! Nézz magadba egy kívülálló szemével és ráűjössz,hogy a boldogságot nem mástól kell várnod,hanem magadban megtalálni kell, mert ott van

Három év házasság után az utálat beszél belőlünk a másik iránt, igaz ez már nem az első házasság.Hol van az a nő aki még tud szeretni 50. felett is, és nem az anyagiak hajtják!!Válasz???

Keressen fel egy pszichiátert.

11. Málnássy: igazad van, rengeteget melózunk, de még most teremtenénk meg az anyagiakat magunknak, nem azok a fajták vagyunk, akiknek csak adnak házat. Otthonról még egy törölközőt sem kapok. Valahogy el kell engednem az otthoni fájdalmakat. Azt mondják, ez is megoldás. Igazán jó annak, akinek szerető anyja van, annak jól indul az élete. Görcsösen rettegek az ünnepektől is, a születésnapomtól. Ha megtervezem, úgyis elrontják. Nem születhet mindenki jó helyre. Hú, most átmentem önsajnálatba. Nem akartam, csak kijött. Tudni kell elengedni a múltat, elméletben egyszerű, de gyakorlatban borzasztó. Egy szép kis esküvőről álmodom, nyugodt életről, meg szeretetről. De ez nem valósulhat meg, ha ott van az anyám is. Komolyan magamba is néztem, mi a hiba bennem, de egyre kevésbé tudom már elviselni. Ez a legszörnyűbb egy gyerek életében.

Én nyolc évig éltem egy folyamatosan ellaposodó kapcsolatba. Én fektettem bele energiát, ő is. De egy idő után már a jó látszat megteremtése és annak fenntartása emésztette fel minden megmaradt erőnket. Léptünk és boldogok lettünk egy másik kapcsolatban. Szomorú nőnek üzenem lépjen, és ne menjen rá egy elfuserált kapcsolatra

ne szomorkodj nő, hanem törd össze a TV-ket:-)
Különben az a baj, hogy agytokra ment a sok munka. Menjetek kirándulni egyszál hátizsákkal majd lesz valami alapon. Meglásd lesz annyi élményetek, hogy ük-ük nagyanyó korodban is azokat fogod mesélni a sz@ros Tv helyett

szomorú nőnek!
ha már most így érzed felesleges hozzámenned. Lépj tovább. Tudom, hogy nehéz, de hidd el megéri

Szerintem egy jól működő házasságban a felek érzik, ha ellaposodik a kapcsolat és ilyenkor megint fektetnek bele egy kis plusz energiát. Sokszor egy jó kis séta a családdal is sokat jelenthet.