SZOLJON

És méltán parentálván el oly mód, hogy többé látni se bírná. Kétségtelen, amilyen nagy volt érkezésének füstje, olyan kicsi lett végül is a lángja. Én azonban, talán furcsának tűnik, mégis tudtam nemcsak búslakodni miatta, de még örülni is neki.

Azzal szerzett pedig örömet nekem, amit nem láttam! Ami persze egyáltalán nem hiányzott. Történetesen, illetve ami nem történt meg: ezúttal elmaradt a showman számomra igen rossz emlékű, alpárinak is minősülő, úgynevezett „altáji” humora. Amikor a nézők kegyeiért akár bizony csupasz fenekét is képes lett volna mutogatni, latba vetni, csak hogy még inkább szórakoztathasson. Talán a köztévé hatása lenne? Hogy itt már mégsem illenék olyasmit is elkövetni, amit viszont a kereskedelmi csatornán vígan megtehetett? Netalán az idősödéssel együtt járó bölcsesség jele lenne? Vagy csupáncsak higgadtabbá vált volna? Merthogy nemcsak fölöttünk jár el az idő, nézők felett, fölöttem holtbiztosan, rajta is meglátszik, szelleme is rozsdásodik.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Aztán örömmel konstatáltam azt is, de mennyire, hogy politikai túlzásokra sem ragadtatta el magát, holott régebben nyomta bizony vaskosan! Egyszer elhangzott ugyan Orbán Viktor neve azzal kapcsolatban, hogy míg a medve a barlangjába, Orbán viszont mostanában Brüsszelbe megy vissza, ámde elveszett az a szavak rengetegében, súlytalan maradt. Miként az is politice, hogy Putyin hasonmása is megjelent. Mert Fábry ugyan egy rövidke fülbesúgós konferenciát rögtönzött véle, melynek tartalmáról — bár későbbre ígérte — nem tudhattunk meg semmit sem, így szerepe annyi volt csupán e jelentős személyiségnek, hogy rezzenéstelen arccal ülte végig a műsort, és aztán eltűnt, mint a kámfor. Szóval meg se szólalt. Hál’ istennek.

Jól tudom, nem nagyon illik olyasmiről beszélni, amit nem is láttunk, közös élmény hiányában. Netán arról sem, milyen is lehetett volna, ha mondjuk akár Putyin is kinyitotta volna a száját. Én azonban ennek ellenére sem tudom véka alá rejteni abbéli örömöm, hogy ezen az estén olyasmi is boldogított, amit nem is láttam. Hogy fordítva mégis jobb lett volna?