SZOLJON

— Nálam egyértelműen a rendőrök, buszsofőrök és jegyellenőrök vannak az első helyeken — mondta el körkérdésünk során a szolnoki Szabó Gábor. — Ők kapnak hideget, meleget. Emellett a tanárok is ott vannak a tűzvonalban. Én még a top tízben szerepeltetném az orvosokat, mentősöket, a bolti eladókat, ügyfélszolgálatosokat, tűzoltókat, tűzszerészeket.

— Én a hivatásos sofőröket is ide sorolnám — vette át a szót Szabóné Kiss Edit. — Szerintem nekik is kijut egy-egy nap a stresszből bőven. Az orvosok szerintem is dobogós helyen vannak, hiszen életek múlhatnak a munkájukon. Ugyanezért a tűzoltókat is szorosan mögéjük kell állítani, de ez az én véleményem — tette hozzá zárszóként.

A téma kapcsán kikértük néhány, a világranglista első tíz helyén szereplő foglalkozás egy-egy helyi képviselőjét, ők hogyan látják a helyzetet.
— Én is úgy ítélem meg, hogy nagyon sok feszültséggel jár a munkánk — fejtette ki Mészáros János, az Új Néplap fotóriportere. — Gyakran kell olyan eseménynél fotózni, amelyek emberileg is megérintenek bennünket, gondoljunk csak egy halálos balesetre. Amikor kezdőként először voltam egy ilyen helyzetben, alig tudtam fotózni, mert annyira remegett a kezem. A másik dolog az ideális pillanat utáni hajsza, hiszen akkor jó egy fotó, ha azt a momentumot ragadjuk meg, ami a legjobban kifejezi az adott helyzetet. Van, hogy azonnal sikerül ezt megörökíteni, de előfordul, hogy órákat kell rá várni.

Ez igazán idegőrlő — tette hozzá a fotóművész.
Egy felmérés szerint ugyan a diplomások között kisebb a krónikus megbetegedések aránya, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek esetében, de ugyanakkor az orvosok, főleg a nők, egészségi állapotukat, halálozási mutatóikat tekintve rosszabbul állnak a népesség átlagánál. A betegségek nagyobb mértékben sújtják őket, s jobban fenyegeti őket a kiégés, a túlhajtott munkatempó, az erős érzelmi megterhelés miatt. Érdeklődésünkre dr. Hoksári László szolnoki háziorvos megerősítette, hogy több okból is valóban létező problémáról van szó. Maguk az orvosok is hajlamosak arra, hogy önmaguk egészségével kevesebbet törődve aggasztó tünetek esetén se forduljanak valamelyik kollégához. Nem ritka körükben a túlhajtott munkatempó okozta stressz miatti dohányzásra való hajlam sem. Ami a kiégést illeti, az elmondottak mellett ehhez az is hozzájárul, hogy állandóan emberi sorsokkal szembesülve általában nem tudják magukat érzelmileg kivonni azok hatása alól.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az orvostársadalomra mindig jellemző volt a zene és más művészetek iránti fogékonyság, ami segített karbantartani lelki egészségüket is. Sajnos számos okból ma már erre is egyre kevesebb lehetőségük van, ami szintén nehezíti egészségük megőrzését.

— A világranglistából is jól tükröződik, hogy a parancsuralmi szervezetek dolgozóinál fokozottan jelen van a stressz — fejtette ki a téma kapcsán Molnár Edina, a Szolnoki Főiskola pszichológusa. — Itt főként azért jelentkezhet, mert az egyénnek nincs szabad választási lehetősége, hanem utasításokat kell követnie. A másik nagy csoportba azok tartoznak, akiknek nagy felelősség nyugszik a vállukon.

Ez egyértelmű, miért jelent nagy nyomást, hiszen egy döntés, legyen az személyi, vagy gazdasági, nem csak az adott egyénre, hanem esetenként emberek százaira lehet hatással. A listában nem szerepelt egy igen fontos csoport, a szülők. Egy gyermekeit otthon nevelő édesanya ugyanazt a stresszhelyzetet éli át, mint egy vezető. Teljes felelősséggel tartozik a rábízott, magatehetetlen gyerekekért. Ilyenkor egy-egy döntés nem csak a jelenre, hanem a fiatal jövőjére is döntő befolyással lehet.

Van, aki a családján vezeti le a feszültséget

— Akik tapasztalják magukon a stressz jeleit, azok egy része megpróbálja önmaga oldani a feszültséget, vagy szakemberhez fordul — folytatta a szakember. — Ellenben akadnak olyanok is, akik a közvetlen környezetükben lévő embereken próbálják meg levezetni a felgyülemlett indulatokat. Ez gyakran vezet családon belüli erőszakhoz, végső esetben a család felbomlásához.

Azt hitték, megbomlott az elméje

A kamionosoknak is kijut a stresszből. Ezt az állítást támasztja alá az az eset is, miszerint az egyik szolnoki kamionost Franciaországban álarcosok rángattak ki a teherautóból, majd egy szál alsóneműben kitették Párizs külvárosában, a mínusz tíz fokos hidegben. Mivel egy szót sem beszélt franciául, nem tudta elmondani, mi történt vele. A környék lakói kihívták a rendőröket, mert azt hitték, megbomlott az elméje, azért rohangál az utcán ilyen állapotban.