SZOLJON

Hajnal Tamás nevét akkor ismerte meg az erősportot kedvelők egyre népesebb tábora, mikor szemtelenül fiatalon, mindössze 16 esztendősen elindult egy erős ember verseny.

- A sportágunk egyik legismertebb hazai alakja, Ulvicki Miska bácsi beszélt rá és nevezett be a karcagi viadalra még 2006-ban - emlékezett vissza pályafutása kezdetére a martfűi gladiátor. - Bár még az állam sem pelyhedzett, a felnőttek mezőnyében kellett bebizonyítanom, annak ellenére, hogy az erősportban inkább a harminc fölöttiek dominálnak, nekem tinédzserként is ott a helyem a legjobbak között. Torda Tibi nyert a Kunságban, engem pedig megismert a szakma.

A cikk a hirdetés után folytatódik

- Ahhoz, hogy valakinek ilyen fiatalon megforduljon a fejében, rajthoz áll egy erős ember versenyen, nyilván megfelelő előképzettséggel kell rendelkeznie. Mivel kezdte sportpályafutását: súlyemelés, testépítés, esetleg valamilyen nehéz atlétika sportág jelentette az alapot?

- Nevetni fog, a labdarúgás. Még Csendes Imre bácsinál, talán nyolc éves koromban kezdtem focizni a martfűi klubban. Sokáig el sem tudtam képzelni, hogy ne futballista legyek, mikor szemet vetett rám szegény megboldogult Kürti Laci. Hogy az alkatom, az izomzatom tetszett-e meg neki, már soha nem fog kiderülni, de tény, látott bennem fantáziát. Engem pedig megfogott az edzőtermi légkör, s egyre gyakoribb vendég lettem a súlyzós edzéseken. Mivel a folyamatos gyúrásnak köszönhetően fokozatosan egyre merevebbé váltam, a fociöltöző ajtaja szép lassan végleg bezáródott mögöttem. Hihetetlen mennyiségű munkát végeztünk a konditeremben, de megérte.
Ettől kezdve meredeken ívelt felfelé Hajnal Tamás pályafutása. Először "csak" dobogón végzett az országos versenyeken, majd jöttek a győzelmek. A tavalyi esztendőben két bajnoki címet is nyert és kijutott a könnyűsúlyúak, azaz a 105 kg-osok erős ember világbajnokságára. Ott pedig minden idők legjobb magyar helyezését elérve hetedikként zárt.
- Nagy reményekkel kezdtem az idei évet, szerettem volna túlszárnyalni 2011-es eredményeimet. Ehhez képest ... Még finoman fogalmazva is felemásra sikeredett az elmúlt tizenkét hónap.

- Azért nem hiszem, hogy oka lenne a panaszra, lévén megvédte páros magyar bajnoki címét, a 105 kg-osok ob-jén is a legjobbnak bizonyult, míg összetettben a negyedik helyen fejezte be az évet.

- Ez igaz, de annyi és olyan súlyos sérülések értek utol ebben az esztendőben, melyek megakadályoztak az előrelépésben. A nyáron kezdődött a kálváriám, mikor elmozdult a keresztcsontom, s emiatt két hónapra kidőltem a sorból. Csontkovács rakta helyre a sérült testrészt, ráadásul hosszú injekciókurára is kényszerültem. Persze három hét pihenés után már nem bírtam a semmittevést, és óvatosan, a derekamat nem terhelve elkezdtem edzeni. Aztán a néhány héttel ezelőtti budapesti Fitt-parádén összedőlt számomra a világ. A világbajnokság előtti utolsó felkészülési versenyem volt, kirobbanó formában éreztem magam. Erre a második versenyszám után, a 310 kg-os felhúzás után a jobb vállamból indulva belenyilalt valami a karomba, s fel kellett adnom a viadalt. Bár néhány napig még reménykedtem, hogy csak enyhe húzódást szenvedtem, ám a tüzetes orvosi vizsgálat megállapította, hogy leszakadt a bicepszem. Ugrott az év számomra legfontosabb versenye, a világbajnokság. Így nem hogy tavalyi hetedik helyemet nem tudtam túlszárnyalni, de még csak rajthoz sem állhattam.

A tél az erőgyűjtésről szól az erős emberek számára, a következő rangost versenyt, az országos bajnokság selejtezőjét 2012. májusában rendezik Magyarországon. 

Völgyi Jenő már felépült belőle

Hajnal Tamáséhoz kísértetiesen hasonló sérülést szenvedett a nyár elején a szolnoki Damjanich SE magyar bajnok, korosztályos válogatott ökölvívója, Völgyi jenő is. Sőt, számára is ugyan ilyen végzetesnek bizonyult a bicepsz-szakadás: lemaradt az augusztusi, dublini ifjúsági Európa-bajnokságról. Hónapokba tellett, mire felépült és újra teljes értékű munkát végezhetett. Ma már viszont egészséges és gőzerővel készülhet a jövő évi megmérettetésekre.