SZOLJON

— Hónapok óta alig főzök húsos ételt. Zöldségleves, borsópörkölt, tojásos galuska, paprikás krumpli a vacsora. Finom is, jól is lehet vele lakni — mesél az elmúlt hónapok családi menüjeiről a szolnoki Bencsikné Ilona. — Legalább egészségesebben táplálkozunk, nem is kell húst hússal enni, ugye? — teszi hozzá kényszeredett mosollyal. Azt is elárulja, a családi étkek átalakításával ezreket lehet megspórolni, csakúgy, mint a gázfűtésen.

Az emberek többsége manapság valóban odafigyel arra, mire, mennyit költ. A felnőtt lakosság 95 százaléka érzékeli a gazdasági válság hatását, többségük (csaknem 60 százalék) jelentősen, további 35 százalékuk pedig valamelyest csökkentette kiadásait. Jellemzően az idősebbeket, alacsony jövedelműket érinti a megszorítás fokozottabb mértékben, míg a fiatalabbak esetében mérsékeltebb ez az arány — derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb kutatásából.

A cikk a hirdetés után folytatódik

— Eddig nem érdekelt különösebben, ötszáz vagy hétszáz forintot hagyok a pénztárnál egy reggelire. Manapság még a blokkot is megnézem, egyezik-e a feltüntetett ár a beütött összeggel — árulja el az újszászi Nagy Istvánné. — Nemrégiben leültünk a párommal és végiggondoltuk, mik azok a dolgok, melyeket nem szükséges megvennünk, amik nélkül tudnánk élni. Ilyen például a ruha is — fűzi hozzá.

Az említett kutatás szerint sokan valóban a ruházati cikkekről és a szórakozási lehetőségekről mondtak le, a válságot érzékelők mintegy 44-50 százaléka mérsékelte ezek kiadásait. A válság a fogyasztói kosárban legkevésbé az egészségügyi kiadásokat érintette, a lakosok 25 százaléka számolt be arról, hogy kevesebbet költ rá (ez az arány 2009-ben még 15 százalék volt). Az egészségügyi tételek közül jellemzően a vény nélkül kapható gyógyszerekre fordított összeg csökkent, a lakosság 14 százalékkal mérsékelte ezeket, míg a receptköteles gyógyszerek vagy az étrend-kiegészítők esetében 12 százalék ez az arány. Nagy Ferenc megerősítette mindezt. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) megyei elnöke érdeklődésünkre elmondta, a forgalmat tekintve az év eleje egyébként is gyenge, ezért is sok ilyenkor az akció. De hiába kínálják jelentős kedvezménnyel portékáikat a kereskedők, ennek ellenére is jócskán érzékelhető a forgalomcsökkenés.

— A válság még inkább árérzékennyé tette az emberek többségét. Jellemzően a ruházati cikkeknél érhető tetten mindez. Nagyon meggondolják a vásárlók manapság, hogy mit, hol, mennyiért vesznek meg. A cipőt, csizmát inkább megjavíttatják, mintsem vegyenek újat, mert nem telik rá — fejtette ki az érdek-képviseleti vezető.

A szolnoki Bárdos Gyula cipész egyetért ezzel. — Míg régebben csak kispénzű emberek, addig manapság már ügyészek, bírók, orvosok is járnak hozzám. Eddig csak sarkaltatni hozták a cipőket, manapság már a talpaltatás sem ritka. Nézze csak, ma két törött talpú férficipőt is ideadtak, hátha csodát tudok vele tenni. Ez ötödannyiba kerül, mint ha vennének egy újat — mutatja a cipészmester.

Persze a spórolásnak más módja is van, olyan, amivel nem jár lemondás. — Mi ha elmegyünk otthonról, a hűtő kivételével minden műszaki cikket kihúzunk a konnektorból, ne fogyassza feleslegesen az áramot — ad egy tippet a szolnoki Csőke Károlyné, aki minden megszorítás ellenére is szerencsésnek érzi magát, hiszen családja egészséges, és sok időt tud együtt tölteni unokájával. A hölgy azt vallja, ebben a helyzetben talán megtanuljuk felismerni a valódi értékeket.

Több újságra, kevesebb bútorra

A KSH adatai szerint az elmúlt év első tizenegy hónapjában az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom 0,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A nem élelmiszertermékek eladási forgalma összességében 1,0 százalékkal nőtt. A növekedéshez hozzájárult a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem 5,4, illetve a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem 3,2 százalékos bővülése. A forgalom legnagyobb részét lebonyolító bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelem eladásai 1,5 százalékkal maradtak el az előző évitől.